Greetings drifters,
Elvolastam a jelenlegi (2021) angliai bestsellert, Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub c könyvét. Pár gondolatban összefoglalnám itt ami tetszett és ami nem, valamint pontoznám, as always, a művet.
Warning spoiler alert
Ami kifejezetten jól volt a könyvben:
Struktúra
A könyv kis, mikorfejezetekre van osztva, metrón vagy tömegközlekedésen kiváló olvasmány. A sztori maga több szemszögből van bemutatva, valamint több médiumon át (napló bejegyzés, belső monológok, etc.). Az egész egy okosan megszőtt háló, ami könnyen vezet.
Könnyed stílus, angol humor
A másik, ami könnyen vezet azaz angol humor. Néhol ez Rowan Atkinson, Hugh Laurie, Monty Pythonos, néha ez fekete humor, a lényeg az, hogy kellemes. Önkrtitikus, reflektál a változó Britannia etnikai és történelmi képére, és a többi. Nagyon kellemes Osman stílusa, mint egy gyöngyöző chardonnay/rosé fröccs a kánikulában.
Mély és igazi karakterábrázolás
Érzésem szerint ez a legerősebb eleme a könyvnek. Olyan részletesen vannak felépítve a karakterek háttértörténetei és cselekedetei, hogy a könyv kicsit ellaposodó végére, a cselekmény helyett, még mindig feszes ütemben diktálják a tempót. A karakterek sokszínűek, kelet-európaiak, arabok, feketék, angolok, szakszervezetisek, Sir-ök, stb. Nagyon szépen ragadja meg az író a szépkorú élethelyzetek problémáit és érzékletesen (sőt, érzékenyen) írja le az azzal járó dilemmákat.
Ami kevésbé tetszett a könyvben:
Treasure box
A könyv egymás után gyártja a fordulatokat, egy ilyen fordulat-gyár. Ez valakiknek bejön, akik élvezik a JJ Abrams-féle treasure boxokat, de nekem nem. Nem szeretem a fordulatok fordulatának fordulatait, mert érzésem szerint ezek egy olyan szélsőséges helyzetbe kormányozzák ilyenkor az írót, ami ebben a könyvben is meglátszik. Lapos lesz a vége felé, az ember unatkozik, ugyanis tudja, hogy ha valami/valaki előkerül, azt rövidesen egy másik fordulat felülírja így már nem is követtem nagyon a cselekményt, a karakterekre és leírásokra (érzés-leírások) koncentráltam.
A végén megússza a gyilkos
Nyilván ez nem lenne baj, a krimi végén meg is úszhatja a gyilkos, csakhogy a könyv nem ilyen premisszákon nyugszik. Egy nagyon okos nő vezeti a csütörtöki nyomozóklubbot (Elizabeth), akinek nem titkolt titkosszolgálati múltja van és ő nem engedi el a gyilkosokat. Nos, az egyik típusú gyilkost, le akarja csukatni, a másikat viszont szabadon engedi. A lecsukatandó a legjobb barátnője és férje (Penny & John), akit pedig elenged egy senki (Bogdan). Ez nem teljesen érthető és konzisztens. Nem tudom mi adta az egyik és a másik ítéletet, lehet egy tervezett 2. rész?
Kulcsszavak: Angol humor | Krimi | Kortárs Anglia | Szépkorúak | Sokszínű karaterek
Mr David ajánlása: Ajánlott olvasmány
Osztályzat: 4/5 (note: sokáig gondolkodtam, hogy 3,5-et adok, de a karaterábrázolás miatt 4-es lett)
